A hetvenes évek arany rock korszakában számos kitűnő hazai rock banda alakult, aminek nagy részét az utána jövő csillagfény diszkó igénytelensége szépen haza is vágott. Ilyen volt a Karthago zenekar is. Náluk pusztán annyi a különbség a többiektől, hogy Ők némi kényszerű szünet után továbbra is változatlan felállásban nyomják, immáron 39 éve az ipart. Az akkori zenei újságírók stílusukra ráhúzták a west-coast jelzőt, de a lényeg ettől mit sem változott. Élő rockzene szívből. manapság egyre kevesebb ilyen van sajnos...Szigeti Feri gitáros, alkalmi vokalista, és nem utolsó sorban zenekarvezető, évek óta ravaszul figyel arra, hogy ugyanarra a környékre ne menjenek egy-két éven belül, ezzel is biztosítva a telt házat. Önálló fővárosi buliból is csak ez az egy akadt idén, ami remek alkalom volt arra, hogy az értő fülekben elvesse a jövő év tavaszi arénás jubileumi magvait. Közben majd tíz év után készül az új album, amiből öt nóta már meg is van, szóval az elefántok "mastodon" létükre (by Gidó) igen csak aktívak. Hölgyeim és Uraim! A 39 éves Karthago bődületes rockelefántjai este nyolc után megkezdték idei utolsó fővárosi koncertjüket!

A szép napos, nem túl meleg hétvégi nyári napon, egy hagyományos felállású Xenon nevezetű zenekar alapozza a gyülekező zsűri hangulatát a Rákóczi-híd budai lábánál. Stílusuk keményebb a főbandáétól, amolyan tökös, átkos évekbeli heavy-metal, talán német Accept-es, ha mindenáron hasonlítani kéne valakihez annak, aki nem hallott még róluk. Kyru férfias hangja nagyon passzol hozzá. Sorsuk hasonlóan alakult, ők is egy jóval hosszabb kényszerű szünetre kárhoztattak ugyanazon okból, de három éve újjáalakultak.Szűkre szabott műsoridejük remek warm up volt!

Az őket követő Szigeti-féle elefántcsapatnak évek óta kiforrott koncert műsora van igen erős best of gerinccel, amiben nem a színpadi látványon, hanem a zenén van a hangsúly. Alap fénybeállítás, cserébe pöpec a hangzás Csordás Zolinak köszönhetően, a háttérben a ledfalon békebeli zenekaros képek és logó fut a műsor alatt a negyven év történelméből, és hát tagadhatatlanul jelen van a színpadi geg végig a showban Takáts Tamás énekes, alkalmi dobos, pantomimes, vagy akár billentyűs, és Gidófalvy Attila zenei konzervatóriumot végzett orgonás-mindenesnek köszönhetően. Egyszerűen Ők ketten a hátukon cipelik a produkció nagy részét. A banda egy rutinos brand is egyben, baráti szövetség. Ennyi év távlatából piszokul érzik egymás rezdülését. Ha kell ötszólamú az ének, ilyenkor gördülékenyen megy a hangszer csere, Tomi beül a dob mögé, Kocsándi Miki karakteres kontratenor hangjával kiváltja a fronton, Kiss Zoli bőgőzik, vagy Gidó orgonál, gitározik, akár tangóharmonikán "csaszti-lasztizik", bohóckodva a közönség kedvéért, Takáts Tomi meg herflizik némi kétértelmű enyhén obszcén poént elejtve,szóval van itt minden, ami szem-szájnak kellemes. Egy tőmondatban: Abszolút szórakoztatnak! 

A szinte állandó műsornak köszönhetően kialakult egy remek, kiforrott, néhol vicces összekötőszöveg a dalok között, ami mindenképp hozzátesz a west-coast rock showhoz, ha már a kritikusok szeretik az idegen szavakat, mert itt valóban show-t kapunk a pénzünkért. A dallistában vannak patinás rádióbarát slágerek ( Apáink útján, senki lánya, Keleti éj,Áruló, Requiem pl.) de akusztikus, vagy líraibb szerzemények is ( Harminc év után, A dob mögül, Csak a zene) minden, a banda életművéből. A Karthago évi 50-60 bulijával jelen van szerte az országban főteres ingyenes rendezvényektől a kisebb-nagyobb klubokig mindenhol. Így aki egy békebeli stabil rock koncertre vágyik, ne habozzon, menjen és keresse az elefánt dübörgést! Jövő áprilisban jön a 40-es jubileumi arénás buli, amit minden bizonnyal megfejelnek valami plusszal is. Egy szó, mint száz, aki ezen a szombati napon nem minősült fotelrockernek és el bírt szakadni a tévé és a "vébé" nyújtotta hamis illúziótól, az egy élmény számba menő estének lehetett szem-és fültanúja a standard műsoridő alatt! 8/10 este volt. Gratula.

Dallista:

Indulj tovább

Barátok nélkül

Ha neked kevés

Hajnali hosszú úton

Keleti éj

Senki lánya

A fények, a hangok

Harminc év után (39)

A dob mögül

Apáink útján

Áruló

Requiem I-II.

Lépd át a múltat

-Juhász Peti-